Olyan vagy mint egy gyermek?

Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.(Lukács 18,17)

 

 

Önmagában nem rossz az ,ha az ember kifejleszti természetes  adottságait és a teremtett világra vonatkozó ismereteit a tudomány minden területén szaporítja.Amikor azonban úgy gondolja az ember,hogy a tudományt és az emberi bölcsességet Istenre és az Ő Igéjére is alkalmazhatja ,akkor bizony téved.Mivel az ember megismert valamit azoknak a csodálatos alkotásoknak a változatosságából ,amelyeket Isten belehelyezett a teremtésbe,és részben még képes is ezeket megérteni ,sokan azt képzelik,hogy kivonhatják magukat az alól,amit isten Ígéjében mond.A teremtésről nyert világosság és ismeretek alapján az ember úgy véli ,joga van ahhoz,hogy megítélje a Teremtőt magát és az Ő örök gondolatainak kinyilatkoztatását a bűnös emberről.Az ember önhittségében olyan messzire megy,hogy elutasítja a neki felkínált üdvösséget.Olyan ez ,mintha valaki a napot agy gyertya fényénél akarná megvizsgálni.

Minden emberi megismerés és tudomány értéke csak erre az életre vonatkozik.Ahhoz azonban ,hogy az ember bemehessen isten országába ,két föltételt kell teljesítenie:először el kell ismernünk a saját életükben levő bűnt,és alázatosan be kell látnunk ,hogy Isten előtt bűnösök és érdemtelenek vagyunk .Azután azt kívánja Isten ,hogy úgy viselkedjünk ,mint egy kisgyermek ,akinek nincsenek igényei ,hanem egyszerűen elfogadja ,amit Isten mond,csak így juthat az ember életközösségbe Istennel,és válhat igazán az Ő országa fiává. Önmaguk túlértékelésével zátonyra futottak már sokan,mert Isten előtt nem lehetünk nagyok.