2018. július 28., szombat


https://www.youtube.com/watch?v=SbEZ4IdN0_s

A hét levél folttódik......

Dániel ezután évekig kutatta a próféciákat, és meggyőződött róla, hogy Isten Jeremiás által azt ígérte, a 70 éves babiloni fogság után újra felépül a templom (Dániel 9:2). Látomását – ami még mindig élénken foglalkoztatta – nem tudta összeegyeztetni ezzel a világos kijelentéssel, ezért imádkozni és böjtölni kezdett. Isten – könyörgésére válaszul – újból elküldte hozzá Gábriel angyalt, hogy fejezze be a 2300 évről szóló látomás magyarázatát (Dániel 9:21-23).
A magyarázat szerint a 2300 évből csak 490 év (70 évhét) van kiszabva a zsidó népre (Dániel 9:24). Ebből két fontos megállapítás következik:
  1. Ha a 490 év „le van szabva” (ez a szó pontos jelentése) a 2300 évből, akkor a kezdőpontjuk (i. e. 457) megegyezik.
  2. Ha a 2300 évből csak 490 vonatkozik a zsidóságra, akkor a 2300 éves prófécia nem a zsidó népről és a jeruzsálemi templomról szól.
A 2300 éves prófécia eszerint 1844-ben teljesedik (-457+2300+1=1844), és az újszövetségi szentélyre, a mennyei templomra vonatkozik. A Dániel 8:14-ben használt kifejezés: megigazul a szenthely. A megigazulás egy jogi fogalom, aminek eredményeként a vádlott felmentő ítéletben részesül. A bűnbocsánatot nyert, „megigazult” kereszténnyel is ugyanez történik (Róma 5:1). Ezúttal azonban nem egy személy, hanem a mennyei szentély – a megváltási terv központja – van perbe fogva. Ahogy azt fentebb már láttuk, a Vádoló Sátán, a tisztázás útja pedig a vizsgálati ítélet. Lehetséges tehát, hogy a vizsgálati ítélet már elkezdődött?
Ezt az értelmezést támasztja alá Dániel próféciáinak belső összefüggése is. A 7. és 8. fejezetben két különálló prófécia található, mégis mindkettő ugyanazokat a birodalmakat mutatja be, más képekkel. Mindkét esetben a „kis szarvként” megjelenő hatalom okozza a legnagyobb kárt Isten művében. A 7. fejezetben e „kis szarv” megbüntetése céljából a vizsgálati ítélet ülésezik, a 8. fejezetben pedig a szentély megigazítása jelzi hatalma végét. A szentély megigazítása és a vizsgálati ítélet tehát ugyanaz az esemény, mely 1844-ben vette kezdetét.
Bár a megváltási terv már 170 éve elérkezett legkritikusabb, befejező állomásához, a kereszténység többsége sajnálatos módon még csak nem is tud róla! Ha pedig nem ismerik Isten ezzel kapcsolatos tervét, hogyan tudnának együttműködni Vele a megvalósításában?! De Isten nem hagyta világosság nélkül az Őt keresőket.
Az 1800-as évek első felében – a Biblia széles körű terjedésének köszönhetően – megélénkült az érdeklődés a próféciák iránt is. A világon több helyen felismerték Dániel könyvének összefüggéseit. Amerikában az 1830-as években William Miller baptista prédikátor mutatott rá a 2300 éves prófécia teljesedésére. Mivel a vizsgálati ítélet gondolata ismeretlen volt számára, úgy gondolta, Jézus 1844-ben a Földre jön majd el ítéletet tartani.
Bár Miller és a hasonló magyarázók félreértették a próféciát, üzenethirdetésük mégis Isten tervét valósította meg. Mit tennél, ha meg lennél róla győződve, hogy Jézus 3 év múlva biztosan el fog jönni?! Miller megtérésre hívó üzenete széles tömegeket kavart fel, és az apostoli idők óta nem látott ébredést indított el! A Jézus eljövetelét várók (adventisták) komoly önvizsgálatot tartottak, elrendezték kapcsolataikat embertársaikkal, és mindenüket odaszánták az evangélium hirdetésére. Ünnepélyes komolysággal, tiszta lelkiismerettel várták Uruk megjelenését.
Jézus eljövetelének üzenete óriási ellenállást váltott ki a szervezett egyházak képviselőiből. Az Úr közelsége után vágyakozó, „megtévedt” lelkeket kigúnyolták, megfenyegették és kizárták a gyülekezetekből. Hatalmas próbát álltak ki azok, akik számára fontosabb volt a menny elismerése az emberek előtti népszerűségnél. Jézus tudta, min mennek keresztül, és e szavakkal bátorította őket:
„tudom a te dolgaidat, íme, egy nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki be nem zárhat, és bár kevés erőd van, mégis megtartottad beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet.”Jelenések 3:8
1844-ben az adventisták várakozásai szertefoszlottak: Jézus nem jött vissza a várt időben. Csalódásuk leírhatatlan volt. Sokan elkeseredésükben visszatértek régi életükhöz, mások újra számítgatni kezdtek, de voltak közöttük néhányan, akik nem akarták megtagadni Istennel szerzett tapasztalataikat és a Jézus közelségében töltött éveket. Bár a bekövetkező eseménnyel kapcsolatban tévedtek, Isten megáldotta őszinte keresésüket, és újabb világosságot árasztott rájuk.
nagy csalódás után adventisták egy kis csoportja újra kutatni kezdte az Írásokat. Az 1844-re vonatkozó számítások szilárd alapon álltak, ugyanakkor rájöttek, hogy korábbi feltételezésük, miszerint a Dániel 8:13-14-ben szereplő szentély a Föld, nem volt biblikus. Felismerték, hogy a prófécia a mennyei szentély megtisztításáról szól, és azt is megértették, hogy az ítélet nem lezárult, hanem csak most vette kezdetét.
Állhatatosságuk jutalmaként Isten új üzenetet bízott erre a maroknyi csoportra, melyet a későbbi tanulmányokban részletesen megvizsgálunk majd. Tapasztalatuk ugyanakkor különös jelentőséggel bír a vég idején élők számára:
„Mivel megtartottad kitartásra intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljön, hogy megpróbálja a föld lakosait.”Jelenések 3:10
Figyelemre méltó tény, hogy Jézus egyedül a filadelfiai gyülekezetnek ígér védelmet az egész világot megrázó, végső válság idején. Azok, akik 1844-ben kitartottak Jézus vezetése mellett, már régen elaludtak az Úrban, de Jézus megjelenésekor ugyanerre a lelkületre lesz szükségük azoknak, akik nem akarnak hajótörést szenvedni a hitben. Fontos továbbá komolyan vennünk Isten vezetését, amivel e mozgalom kialakulását igazgatta, és tovább építeni azokra az igazságokra, amelyeket az Úr napvilágra hozott általuk:
„Eljövök hamar, tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.”Jelenések 3:11
Az advent mozgalom egyik fő erénye az volt, hogy készek voltak félretenni előítéleteiket, és a reformátorok által meghirdetett Sola Scriptura – egyedül a Szentírás – alapelvet igyekeztek gyakorlatba ültetni. Isten így sok új világosságot tudott rájuk árasztani. Akik szeretnének eljutni a teljes igazságra, azoknak mindenkor alázatos, tanítható, gyermeki lelkülettel kell viszonyulniukHozzá és Igéjéhez.
Jézus két ígérete szól még Filadelfiához (v. 9,12). Mindkettő a bűntől teljesen megtisztult, végső győztesek csoportjával, a
144.000-rel azonosítja őket (Jelenések 14:1-6). Mivel Jelenések könyve hátralévő részének gyakori témája ez a csoport, többször is visszatérünk majd e részletekre.
Mielőtt azonban továbblépnénk az utolsó levélre, tisztáznunk kell egy fontos kérdést. Ha valaki Jézus eljövetelekor üdvözülni szeretne, Filadelfiához kell tartoznia, mert Jézus csak nekik ígér védelmet a végső próbában. De mit jelent Filadelfiához tartozni? Semmiképpen nem egyházszervezeti tagságot. Az 1844 előtti nagy advent ébredés idején – ami Filadelfia „első hulláma” volt – a Jézushoz ragaszkodók nem egy új egyházhoz csatlakoztak, hanem éppenséggel kikerültek a szervezett egyházakból, egyedül mennyei Urukkal kötve össze életüket. Jézus kijelentése rámutat arra, hogyan lehet valaki „filadelfiai”:
„tudom a te dolgaidat, íme, egy nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki be nem zárhat…”Jelenések 3:8a



1844-ben megkezdődött a vizsgálati ítélet és a megváltási tervet befejező munka, amit akkor csak egy maroknyi ember ismert fel. Ugyanakkor az engesztelési nap tapasztalata – a teljes bűntelenség – azóta is nyitva áll minden ember előtt. Jézus Filadelfiának adta a nyitott ajtót. Ha tehát valaki e nyitott ajtón át hitben követi Jézust a mennyei szentek szentjébe, és élete teljes összhangba kerül az Ő szent jellemével, igényt tarthat mindazokra az ígéretekre, amiket Jézus e gyülekezetnek ígért. Isten eredeti terve az Ő Egyháza számára soha nem változott, és Ő most is a Vele való együttműködésre hívja minden gyermekét.
„Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!”Jelenések 3:13

2018. július 18., szerda

A hét levél titka III folyt.....

Dániel profetikus álomban látta, hogy az ítélet végrehajtását egy szabályos törvényszéki eljáráselőzi meg. Az ítélet vizsgálati szakasza már a földi történelem idején elkezdődik: Isten mint Bíró elnököl, a mennyei lények milliói pedig feszült figyelemmel szemlélik az ítélet könyveiből feltáruló bizonyítékokat. A vizsgálat végén egyöntetűen elismerik Krisztus jogos uralmát, örökkévaló királyságát; és ezután történik a tényleges hatalomátvétel (Dániel 7:9-14).
A következő kép arra mutat rá, mi a vizsgálati ítélet jelentősége a keresztények számára:
„tudom a te dolgaidat, íme, egy nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki be nem zárhat…”Jelenések 3:8a
Jelenések 4:1-ben János a mennyben látta ezt a megnyílt ajtót, és – Dánielhez hasonlóan – előtte is feltárultak a mennyei ítélet megdöbbentő jelenetei. [Ezt a képsort következő tanulmányunkban fogjuk részletesen megvizsgálni.] Az ajtó megnyitása az Isten háza feletti ítélet kezdetét jelképezi. Mivel a vizsgálati ítélet nélkül nem lehet lezárni a bűn történelmét, jelentősége a megváltási tervben csak Jézus kereszthalálához és a Szent Lélek pünkösdi kiárasztásához mérhető. Ez az igazság a zsidó ünnepkörben is tükröződik.
Isten hét ünnepet jelölt ki az ószövetségi zsidók számára, melyeket minden évben megtartottak az előre meghatározott időben – négyet tavasszal, hármat ősszel. Ezek az ünnepek a megváltási terv legfőbb eseményeire mutattak előre. A tavaszi ünnepek teljesedését egyértelműen azonosítja az Újszövetség:
  1. Pászka ünnepe (húsvét) = Jézus kereszthalála
  2. Kovásztalan kenyerek ünnepe = Bűntől szabad élet
  3. Zsenge kéve meglóbálása = Jézus feltámadása
  4. Hetek ünnepe (pünkösd) = A Szent Lélek kiárasztása
Az őszi ünnepek kapcsán ugyanakkor jelentőségteljes az apostolok hallgatása, ezek ugyanis nem az ő idejükben teljesedtek be:
  1. Kürtzengés ünnepe
  2. Engesztelés napja
  3. Sátoros ünnep
Az őszi ünnepeket a zsidó év 7. hónapjában tartották meg. A hetes a teljesség száma, és ebben az esetben a földi történelem végére utal. A sátoros ünnep az evangélium hirdetésének dicsőséges befejezését, és az üdvösséget nyert hívő sokaság mennyei örömét vetíti előre. Vitán felül áll, hogy ez még nem történt meg. De mi a helyzet a másik kettővel? A kürtzengés ünnepe az engesztelési nap előtt elhangzó, megtérésre és önvizsgálatra hívó üzenet. Az engesztelés napjának lényegét pedig a következő vers foglalja össze:
„Mert ezen a napon szereznek engesztelést értetek, hogy megtisztítsanak titeket, és minden bűnötöktől megtisztultok az ÚR színe előtt.”3Mózes 16:30
Az engesztelés napja a jogerős felmentő ítélet szükségességéről szól. Jézus kereszthalála félretette az útból a bűn problémáját, és a bűnös embert újra kapcsolatba hozta Istennel: „Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól.” (1János 1:9) Ugyanakkor Sátán továbbra is vádolja Isten gyermekeit, hiszen életükben megtérésük után is előfordulnak még önző (bűnös) megnyilvánulások.
Az ördög azzal érvel, hogy Isten nem igazságos, ha őt elpusztítja, azokat pedig, akik „állítólag” megtértek – de cselekedeteik alapján ugyanolyan önzők maradtak (?!) – mégis életben hagyja. Isten szereti annyira teremtményeit, hogy nem jogi ügyeskedéssel, hanem kézzelfogható bizonyítékokkal dönti meg ezt a súlyos vádat. Jézusnak be kell bizonyítania, hogy az Ő uralma alatt álló emberek számára valóban lehetséges a bűn feletti teljes győzelem.
Az engesztelés célja az ellentétben álló felek közötti összhang helyreállítása. Ez az ünnep nem pusztán a megtérésről és az Istennel való megbékélésről szól, hanem a Vele való teljes összhangra jutásról – ami az ember egész lényére kiterjed. Jézus egy olyan népet akar teremteni, amely tökéletesen tükrözi a Mester bűntelen jellemét, teljesen egy Vele (János 17:21). Az egykor bűnös emberek teljes és végleges szabadulása az önzéstől – már ezen a Földön – cáfolhatatlan bizonyítékként áll majd az egész világegyetem előtt, hogy a bűnnek nincs létjogosultsága!Mi köze mindennek a nyitott ajtóhoz? Az ószövetségi szent sátor két fő részből állt, és a bejárást egy-egy ajtó (kárpit) korlátozta. Az első részbe, a szentélybe napi rendszerességgel bemehettek a papok a naponkénti szolgálat teljesítésére. A második részbe, a szentek szentjébe azonban évente csak egyszer, az engesztelési napon léphetett be a főpap. Pál apostol beszél ugyan egy kárpit megnyílásáról Krisztus halála kapcsán – de ezt az „első sátorra”, a szentélyre vonatkoztatja, nem a szentek szentjére (Zsidók 6:19; 9:8; 10:19-20). A szentek szentjének ajtaja csak az engesztelés napján nyílik meg, ami Pál számára még jövő idő volt.
Mi történik a szentek szentje megnyílásakor? Amikor a főpap Isten kegyelmi trónja elé áll, engesztelést kell szereznie az egész szentélyért és a népért. Más szóval: Krisztusnak igazolnia kell Isten kormányzatát és megváltott népét Sátán vádjaival szemben. Ez az ítélet vizsgálati szakasza. A keresztények utolsó nemzedéke győzelmével bizonyítja, hogy Krisztus érdemei által minden hívő számára lehetséges a bűntől való teljes szabadulás. Az önzés alapelvének nincs létjogosultsága a világegyetemben! Miután Isten jogerőre emeli az ítéletet, következhet a végrehajtás. A főpap, Jézus kilép a mennyei szentek szentjéből, népét végérvényesen felmenti Sátán vádjai alól, bűneikért pedig egyedül a bűn szerzőjét teszi felelőssé (3Mózes 16:19-22).
Filadelfia előtt megnyílt ajtó tehát a szentek szentjének ajtaja, és az engesztelési nap, ill. a vizsgálati ítélet kezdetét jelenti. Azok, akik hittel belépnek ezen az ajtón, olyan mértékben tapasztalják meg Krisztus győztes életét, amire még nem volt példa a világtörténelemben! Isten azt várja népétől, működjön együtt Vele az ítéletben is, hogy le lehessen végre zárni a bűn történelmét.
A legtöbb keresztény számára Jézus visszajövetelének ideje valahol az ismeretlen távolban van. Pedig mint fentebb láttuk, ez az idő csak a vizsgálati ítélet lezárásától függ. Kérdés azonban, tudhatunk-e valamit az ítélet idejéről. Aktuális ez egyáltalán? E kérdés megválaszolásához vissza kell térnünk a bevezető tanulmányhoz. A 70 hétről szóló jövendölés (Dániel 9:24-27) ugyanis egy sokkal hosszabb prófécia része, amely Dániel könyve 8. fejezetében olvasható. Ebben a látomásban a próféta egy megdöbbentő kijelentést kapott a szentély romlásáról:
„Akkor hallottam, hogy egy szent megszólal. És azt mondta az egyik szent annak, aki beszélt: Meddig tart ez a látomás, amelyet a mindennapi áldozatról és a pusztító gonoszságról láttál, s a szent helyet és a sereget meddig tapossák? És ő azt mondta nekem: Kétezer-háromszáz estéig és reggelig, azután visszakapja a szent hely az igazságát.Dániel 8:13-14
A Biblia fogalmai szerint egy este és egy reggel egy 24 órás napot jelent (lásd a teremtés történetét 1Mózes 1-ben). Dániel jól ismerte a prófétai nap-év elvet, ráadásul a látomást magyarázó angyal, Gábriel is abban erősítette meg, hogy a szentély pusztulásáról szóló látomás hosszú időre vonatkozik (v. 26). A prófétát annyira megrendítette az a gondolat, hogy a jeruzsálemi templom még 2300 éven (!) át pusztán fog heverni, hogy e kijelentés terhe alatt el is ájult (v. 27).

2018. július 7., szombat

A hét levél titka III

A hét levél titka III.Isten műve célhoz ér

Előző tanulmányunkban a thiatirai és szárdiszi levelet tanulmányoztuk Jelenések könyvéből. Ezek egyrészt a sötét középkor, ill. a reformáció utáni kor keresztényeit szólítják meg, másrészt a vég idején élő katolikusok és protestánsok sorsát vetítik előre. Világossá teszik, hogy Isten nem ismeri el sajátjának a hitehagyásban kitartó egyházakat, és e szervezetek a hozzájuk ragaszkodókkal együtt el fognak veszni a végső ítéletben. Ugyanakkor jelenleg sok olyan őszinte keresztény van ezen egyházakban, akik legjobb tudásuk szerint, alázatosan szolgálják az Urat. Jézus visszajövetele előtt azonban mindazok, akik számára Isten tetszése fontosabb a népszerűségnél, hallgatnak majd a jó Pásztor hangjára, és elszakadnak minden hitehagyástól.

Útjelző a zűrzavarban

Jelenleg több mint 40.000 keresztény felekezetet tartanak számon a világon, melyek mindegyike a „legtisztább módon” képviseli a Biblia igazságát. Sok egyház ezen felül kizárólagosságot is igényel magának, azt állítva, hogy ha nem hozzájuk tartozol, elkárhozol. Nyilván nem lehet mindenkinek igaza, hiszen sokszor hitvallásaik is ellentétben állnak egymással. Honnan lehet mégis tudni, melyik az igaz Egyház és az igaz tanítás? E vallásos kavalkádban lehetetlennek tűnik e kérdés megválaszolása.
További nehézségbe ütközünk, ha a gyülekezeti tagok életét vizsgáljuk. A híres XX. századi indiai vezető, Mahátma Gandhi egyszer állítólag ezt mondta néhány keresztény misszionáriusnak a nyugati világ kereszténységéről: „Tetszik a Krisztusotok, de a keresztényeitek nem. A keresztényeitek egyáltalán nem olyanok, mint a Krisztusotok.” Szomorú igazság! Jelenleg egyetlen keresztény felekezet sincs, amely méltán cáfolhatná ezt a vádat, és tisztára moshatná Krisztus nevét a nem keresztény emberek milliói előtt.
Tény, hogy jelenleg nincs olyan felekezet a Földön, amely makulátlan tisztaságával – hibátlan tanítása és tagjainak szent élete által egyaránt – világítótoronyként ragyogná be e világ éjszakáját. Bár rendkívül széles a kínálat, a minőség-ellenőrzésen minden egyház elbukik. A becsületes gondolkodású emberek számára elég kétségbeejtőek a kilátások. A legtöbb keresztény ezért inkább el is hessegeti magától ezt a gondolatot, és személyes felelősségét néhány tekintélyes vezetőre hárítja, beállva a biztonságot kínáló felekezeti zászló alá. De valóban biztonságban lesznek, amikor eljön a nagy megpróbáltatás ideje?
Isten ennél sokkal szilárdabb alapra helyezte művének befejezését. Hála az Úrnak, Ő nemcsak a régi korokban adott útmutatást az őszinte keresőknek! Isten ma, zűrzavaros világunkban is vezeti azok lépteit, akik készek együttműködni vele a megváltás tervének végső kivitelezésében – mégpedig a prófétai kijelentések lámpásával. Jelenések könyvének utolsó két levele a végidő keresztényeihez szól, és egyben rámutat arra a mozgalomra, amelyben teljességre jut Isten földi műve.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos számunkra, akik az utolsó időkben élünk, hogy életünk minden részletében Isten akaratát kövessük! Jézus csak egyszer fog eljönni, hogy lezárja a világtörténelmet, és az Ő dicsőséges megjelenésekor már késő lesz a helyes oldalra állni. Ha nem akarunk elveszni, most kell együttműködnünk Vele – ennek pedig előfeltétele, hogy megértsük korunkhoz intézett üzenetét.

Isten terve megvalósul

6. Filadelfia

A Jézus eljöveteléig megmaradó négy gyülekezet közül Filadelfia az egyetlen, amely az Úr teljes jóváhagyását bírja – csak bátorítást, dicséretet és ígéreteket kap. Ez a győztes Egyház, mely nemcsak tanításában, hanem jellemében is híven tükrözi Isten szeretetét. Jézus búcsúbeszédeiben ezt mondta tanítványainak:
„Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”János 13:35
A gyülekezet neve pontosan ezt jelenti: testvéri szeretet. Amikor Krisztus tanítványai minden önzés felett győzelmet aratnak, és Isten szeretet-jelleme teljességre jut bennük, a világ is felismeri majd a valódi Egyházat, és nem marad több mentségük a hitetlenségre.
Krisztus Egyháza már lassan két évezrede bolyong ezen a földön, mégis csak nagyon kevesen közelítették meg életükben azt a lelki tisztaságot, önzetlenséget és tökéletességet, amire Isten terve szerint az egész Egyháznak el kell jutnia. Az Úr szándékai nem változtak, a jelenlegi körülmények azonban előnytelenebbek, mint valaha! Az emberi „alapanyag” ugyanis mind genetikai, mind erkölcsi szempontból csak az elkorcsosulás irányába „fejlődött”. Ráadásul egy velejéig romlott, istentelen társadalomban élünk, ahol szinte minden hatás arra irányul, hogy a szívből a hit írmagját is kiirtsa. Ha Isten az eddigi korokban nem tudta megvalósítani tervét, hogyan tudná most?!
Sokan úgy vélekednek, Jézus második adventje már nem lehet messze, hiszen a világban tapasztalható gonoszság olyan elképesztő méreteket öltött, hogy Isten ezt nem tűrheti tovább. Pedig az Úr egészen más feltételhez kötötte visszajövetelét:
„És Isten országának ezt az evangéliumát hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és majd akkor jön el a vég.”Máté 24:14
Más szóval: a földi történelem nem zárható le addig, amíg az egész világ nem lát hiteles tanúságtételt az evangélium mellett. Az evangélium bizonyító erejét viszont nem az ékesszólás, a gyülekezeti marketing, vagy a keresztény egyházak szervezeti egysége adja, hanem a lélek és erő felmutatása (1Korinthus 2:4). Ez azt jelenti, hogy keresztények sokasága pontosan azt teszi majd, amit Jézus tett földi szolgálata idején – önzetlen szeretettel és a kegyelem erejével szolgálják embertársaikat, jelek és csodák kíséretében. Az evangélium mellett csak az olyan élet tud hitelesen tanúskodni, amely teljesen a Szent Lélek uralma alatt áll, és híven tükrözi Jézus jellemét.
Ennek megfelelően az Úr úgy mutatkozik be a filadelfiai gyülekezetnek, mint a Szent és Igaz (Jelenések 3:7). Jézus szent és tökéletes élete hiteles módon nyilvánul meg abban a keresztény mozgalomban, amelyhez ez az üzenet szól. Azoknak, akik valóban kívánják Isten királyságának eljövetelét, nagyon komolyan kell tanulmányozniuk az Isten befejező munkájához adott útbaigazítást.
Hiteles keresztényekre azonban nem csak az evangélium hirdetése miatt van szükség. Az egész világegyetem sorsát érintő kérdések forognak kockán. Jézus egy különös részlettel folytatja bemutatkozását:
„A filadelfiai gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél a Dávid kulcsa van, és amit kinyit, senki be nem zárja, és amit bezár, senki ki nem nyitja:”Jelenések 3:7
„Dávid házának kulcsa” egy fontos jelkép Ézsaiás 22:22-ből. E kulcs birtokosa, a királyi palota intézője rendkívüli hatalommal bírt: ő adhatott bebocsátást az embereknek a királyhoz, hogy megítélje ügyeiket. A Világegyetem legfelsőbb uralkodója, Isten az Ő egyszülött Fiát tette „háza intézőjévé” (Zsidók 3:1-6). Neki adta a bírói hatalmat is, hogy egy napon ítéletet tartson az egész emberiség felett:
„Mert rendelt egy napot, amelyen megítéli majd a föld kerekségét igazságosan egy férfi által, akit arra rendelt…”Apostolok cselekedetei 17:31a vö. János 5:22
Dávid kulcsa azt a hatalmat jelképezi, amelyet Jézus ítélőbíróként gyakorol Isten királyságában (Ézsaiás 9:6-7). Az ítélet azonban nem korlátozódik egy konkrét napra. Amikor Jézus visszatér a Földre, az ítélet már lezárult, jogerőre emelkedett, csak végre kell hajtani (Jelenések 22:12). Az ítélet elsősorban nem a hatalomátvételről és a lázadók megbüntetéséről szól – ezt a Mindenható bármikor megtehetné!

2018. július 4., szerda

Szárdisz folytatás......

Sajnos a protestáns felekezetek – különösen az ún. „történelmi egyházak” – éppen azzal büszkélkednek, ami Isten előtt legnagyobb szégyenük. Évszázadok óta ugyanazokat a tévedéseket hirdetik, és ugyanazokat a bibliátlan hagyományokat követik, mint elődeik, akik nem fogadták be a világosságot, amikor az rájuk ragyogott. Ha megalázva büszke szívüket félretennék előítéleteiket és hagyományaikat, a Szent Lélek most is készségesen feltárná előttük az igazság ösvényét, ami egyre fényesebben ragyog. De a világosság gyakori elvetése megkeményíti a szívet, és egyre inkább megnehezíti a megtérést a maga választotta útról.
Jézus figyelmeztetése előrevetíti a Szent Lélek munkáját elutasító protestáns egyházak szomorú végzetét.„…Ha azért nem vagy éber, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök hozzád.”Jelenések 3:3b„Mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. Mert amikor ezt mondják: »Békesség és biztonság«, akkor tör rájuk hirtelen a végveszély, mint a szülési fájdalom a várandós asszonyra, és már nem menekülnek meg. De ti, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lepne meg.”1Thesszalonika 5:2-4
Az Úr napja váratlanul és készületlenül éri azokat, akik nem állnak a Szent Lélek állandó vezetése alatt. Pál apostol egyértelműen kijelenti, hogy azok, akikhez Jézus tolvajként jön el, nem menekülnek meg. Ellenben azok, akik szüntelenül alárendelik magukat Neki, és a világosságban járnak, időben megtudják majd az Úr eljövetelének óráját! Maga az Atya fogja kijelenteni nekik az időpontot (vö. Márk 13:32), így nem éri őket sem váratlanul, sem készületlenül („tolvajként”) Jézus adventje (Jelenések 16:15).
Szárdisz nevének jelentése: a maradék. A legtöbb protestáns felekezet eltért a reformáció eredeti céljától. Akik lelkiismeretük és az elnyert világosság szerint akarják szolgálni Istent, azokat rendszerint kizárják a szervezett egyházakból. Jézus elismeri e hűséges, Istent kereső hívők igazság iránti elkötelezettségét:„De van néhány neved Szárdiszban, azok, akik nem szennyezték be ruháikat, és fehérben fognak velem járni, mert méltók rá.”Jelenések 3:4
fehér ruha a szentek igazságos cselekedeteit jelképezi (Jelenések 19:8). Ez Jézus belülről fakadó igazságossága, nem a törvény iránti külső engedelmesség. Minden egyháznak van erkölcsi kódexe, ami többé-kevésbé a Bibliában található erkölcsi normákat veszi alapul. Ha a tagok megfelelnek a gyülekezeti előírásoknak – nem ölnek, nem paráználkodnak, rendszeresen eljárnak gyülekezetbe, fizetik a tizedet stb. –, akkor „jó kereszténynek” tartják őket. Isten mércéje azonban végtelenül magasabb. Ő csak Jézus igazságosságát és az Ő cselekedeteit fogadja el, melyeket a Szent Lélek által munkál gyermekeiben.
Figyelemre méltó, hogy azokról a keresztényekről, akik Jézus eljövetelekor győztesként állnak majd Előtte, azt olvassuk, hogy ők „asszonyokkal nem szennyezték be magukat”(Jelenések 14:14). Az asszonyok a különböző keresztény felekezetek. Akik beérik azzal, hogy egyházuk vezetői majd megmondják nekik, mit kell hinniük és hogyan kell viselkedniük, azok soha nem juthatnak el a tökéletességre. Akik nem keresik Istent személyesen, imában, alázatos Biblia-kutatás, készséges engedelmesség és a Lélek vezetésére való támaszkodás által, végeredményben üdvösségüket is kockáztatják:„Aki győz, azt fehér ruhába öltöztetik, és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt.”Jelenések 3:5
Jézus téged is a szentség útjára hív. Kívánom, hogy meghalld, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek – és személyesen Neked is!

Az utolsó két levél

A negyedik és ötödik levél (Thiatira és Szárdisz) történelmileg a sötét középkor és a reformáció utáni kor keresztényeit szólítja meg, ugyanakkor komoly figyelmeztetést tartalmaz a vég idején élő katolikusok és protestánsok számára is. Szinte minden keresztény irányzat besorolható e két kategóriába, úgyhogy jogosan merül fel a kérdés: Kikhez szól a fennmaradó két levél?
Nem lehet szavakkal leírni, milyen óriási jelentőséggel bír Isten földi művének befejezése. Ha az Úrnak gondja volt a múlt századokban élő keresztényekre, és időszerű üzenetekkel jelölte ki számukra a helyes ösvényt, még inkább gondja van azokra, akik az Ő eljövetelekor bűntelenül állnak majd Előtte! Az utolsó két levél (Filadelfia és Laodicea) rendkívül fontos útmutatást tartalmaz a vég idején élő keresztények számára, ezért egy külön tanulmányt szentelünk ennek a témának.
Kívánom, hogy az Úr Jézus áldjon meg az Ő Igéjének kutatásában, a Szent Lélek vezetése alatt! ■

Utolsó napi szombattartók.Avagy akiken Isten pecsétje található.

  Az ószövetségi próféciák világossá teszik, hogy az emberi történelem utolsó napjaiban azok, akik hűek Istenhez, a hetedik nap megfigyelői ...