János evangéliuma folyt .

Méne azért Simon Péterhez; és az monda néki: Uram, te mosod-é meg az én lábaimat?

Felele Jézus és monda néki: amit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted.

Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felele néki Jézus: Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám.(János 13,6-8)

 

 

 Láttuk már ,hogy ebben a részben az Úr szolgálatának jelképes értelme van.A hívő olyan világban él,amelyben percről percre kivan téve a bűnnek.Egy lépést sem tehet úgy,hogy ne érintkezne a világgal ,és ez már önmagában is tisztátalanná tesz,ahogyan a föld pora beszennyezi a vándor lábát.Ha még az is megtörténik,hogy eközben valami vétket követ el az ember ,akkor elhomályosodik fölfelé irányuló tekintete,és nem láthatja tisztán az Úr Jézus dicső és drága személyét.Megszakad a kapcsolata az Atyával és a Fiúval,és keresztény ember mérhetetlen veszteséget szenved.

Milyen szegények volnánk mi most ,ha ilyenkor magunkra maradnánk!De hála az Úrnak ,Ő síkra száll az övéiért,mintegy megmossa beszennyezett lábunkat Igéjének vizével,és ismét a helyünkre állít minket.

Péter nem fogta föl a lábmosás jelentőségét.Azonban tiltakozása alkalmat adott az Úrnak,hogy olyan tanításban részesítse ,amely számunkra is rendkívül fontos.(Folyt köv )