Egy nagy család.

Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez,

Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez,

(Zsidó  12,22-23)

 Városunk egyik élénk forgalmú utcáján történt .Éppen átadtam egy keresztény iratot egy fiatalembernek;de ő állva maradt előttem ,és nagy figyelemmel tanulmányozta a lapot."Ön talán Isten gyermeke?"Nyilván nem tudott mit  kezdeni ezzel a kérdéssel."Én tagja vagyok a......"-felelte habozva (és megnevezett egy keresztény szervezetet) .Az hasznos egyesület -válaszoltam ,de a tagság nem garancia arra,hogy Ön Isten gyermeke.Ahhoz,amint a Biblia mondja,újonnan kell születnie."Egy ideig hallgatott a fiatalember,aztán kibökte;"Ez nem mondhatom magamról."Ezután részletesen megbeszéltük az üdvösséghez vezető utat,beszéltünk bűnbánatról,megtérésről,a bűnök bocsánatáról és az Úr Jézus Krisztusba vetett hitről.Amikor elbúcsúztunk ,megígérte nekem,hogy még ma rendbe hozza a dolgát Istennel.Nem telt el tíz perc,amikor egy másik fiatalember jött oda hozzám.Abból ,ahogy a keresztény irodalom terjesztése iránt érdeklődött,arra következtettem,hogy valódi keresztény.Nagy meglepetésemre kérdésemre ugyanazt a választ adta ,mint elődje ,de hozzá fűzte ;......és Isten gyermeke vagyok."

"Teljesen biztos ebben"-tudakozódtam? ."Igen 100% válaszolta ,én Isten családjához tartozom,amely család az összes újonnan született emberből áll."Óriási kijelentés,amit ön most tett"-mondtam.Miért talán nem igaz? -kérdezte ő.Egyszeriben megéreztük ,hogy összetartozunk;,mert az igazi hívő keresztények testvérek Krisztusban ,akármilyen felekezethez is tartoznak.Amikor elbúcsúztunk egymástól,tudtuk,mint hívő keresztények nem utoljára látjuk egymást.