2015. április 20., hétfő

Rövid gondolatok Mózes 1 könyvéhez.

Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős vala, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes.(1Mózes 17,1)

(Olvassuk el a 17fejezet 1-14 verséig)
Ábrahámnak miután nem tudott várni ,és a saját kezébe vette az utódszerzés dolgát,meg kellett tapasztalnia ,hogy ez nem az Isten szándéka szerinti út volt.A várakozási időnek még további tizenhárom éven át kellett tartania ,kemény próbára téve Ábrahám és Sára hitét.Csal amikor emberileg már végképp nincs semmi remény arra,hogy megkaphassák a megígért fiút,akkor cselekszik Isten .Csak a hit foghatja fel szavait:Sok nép atyja leszel "Ebben az összefüggésben ad neki Isten új nevet.Ezeken a naptároldalakon mindig ezt az ismertebb Ábrahám nevet használjuk,amelyet pedig voltaképpen csak akkor kapott.Előzőleg Ábrám ,azaz magasztos atya volt a neve ,mostantól kezdve azonban Ábrahámnak ,azaz sokaság atyjának kell nevezni.Nevének állandóan tanúsítania kellett ,milyen csodálatosan nyúlt bele életébe Isten.Isten olykor ma is csak akkor nyúl bele életünkbe ,amikor már emberileg semmi remény sincs ,és minden természetes kiút el van torlaszolva.Ő "Mindenható"-nak bizonyul,aki egyáltalán nincs s ami véges emberi lehetőségeinkhez kötve.Egy költő ezt így fejezte ki: "Útja mindenhez van,eszközökben hiánya nincs"Ezt tapasztalta meg Ábrahám .Mi is számolhatunk azzal,hogy Isten belenyúl az életünkbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Utolsó napi szombattartók.Avagy akiken Isten pecsétje található.

  Az ószövetségi próféciák világossá teszik, hogy az emberi történelem utolsó napjaiban azok, akik hűek Istenhez, a hetedik nap megfigyelői ...