Az isten irgalmára kérlek tehát titeket,testvéreim,hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul,amely tetszik az Istennek,Róma,12,1

Felix Mendelssohn.Bartholdyról (1809-1847),a híres zene szerzőről mesélik,hogy egyszer elment a Freiburgi székesegyházba hogy meghallgassa az ottani nagy orgonát.Az előadás után felment az előadóhoz,és kérte,hadd játszon egy kicsit a hangszeren.Az öreg orgonista azonban,aki nem tudta,hogy ki áll előtte,először nem akarta az értékes hangszerhez engedni,mert attól tartott,hogy szakszerűtlen kezelés tönkreteszi az orgonát.Végül mégis megengedte az idegennek,hogy ő jelenlétében kipróbálja a bonyolult hangszert.

Nemsokára teljes harmóniában szólaltak meg a sípok,ahogyan csak egy mester játszhatott rajtuk.Az orgonista végül teljesen elragadtatva tette a kezét a zeneszerző vállára,és felkiáltott"Kicsoda Ön? és ki a neve?Mendelssohn"-felelte az orgonán játszó."lehetséges.mondta ekkor ijedten az orgonista-hogy én majdnem megakadályoztam Mendelssohnt abban,hogy ezt az orgonát megérintse?"

Nem így kezelik-e sokszor keresztények is Urunkat és MesterünketJézus Krisztust?Megtérés és hit által új teremtéssé lettek benne;ezzel mintegy megkapták azt a "hangszert",amely alkalmas arra,hogy isteni harmóniában szólaljon meg az ő tiszteletére.

De ehelyett,hogy magát a Mestert engednék játszani a hangszeren,ahelyett ,hogy életüket fenntartás nélkül Isten vezetésére bíznák és neki szentelnék,sokszor önfejűen saját terveiket akarják megvalósítani.Ennek diszharmónia a következménye,és így minden okos istentisztelet meghiúsul.