Tegnapi folytatása...
A H. N. A. SZERVEZETEKBEN A BIZALOM ÚJRA MEGERŐSÖDIK
Nem léphetünk le az Isten által kiépített alapokról. Nem léphetünk be bármely új szervezetbe, mert az az igazság hitehagyását jelentené. - 2SM 390 (1905).
Utasítást kaptam, hogy mondjam a világon lévő h. n. adventistáknak: Isten elhívott minket népeként, hogy sajátos kincse legyünk. Meghagyta: egyháza a földön tökéletes egységben álljon a Lélekben, valamint a Seregek Urának tanácsában az idők végezetéig. - 2SM 397 (1908).
Időnként, amikor a Generál Konferencia nevében férfiak kis csoportját bízták meg a munka általános intézésével, ők balga tervek véghezvitelével törekedtek Isten műve korlátozására, azt mondtam, nem tudom többé figyelembe venni e néhány ember által képviselt Generál Konferencia szavát Isten szavaként. De ez nem jelenti azt, hogy a Generál Konferencia határozatait, - amit szabályosan kinevezett, a világszéles terület minden részéből képviselt férfiak hoztak - ne tartsuk tiszteletben.
Isten elrendelte, amikor a föld minden részéről egyházának képviselői összejönnek Generál Konferencia, tekintélyük legyen. Hogy néhányan a megbízás veszélyében vannak, tévedésük abban van, hogy egy e mernek, vagy a férfiak kis csoportjának adják a tekintély és a befolyás teljes mértékét, amit Isten egyházában a Generál Konferencia döntésére és szavára ruházott, amely összejön Isten művének felvirágoztatása és előrehaladása megtervezésére. - 9T 260, 261 (1909).
Isten tekintélyt és hatalmat adott egyházának, melyet lebecsülni, vagy megvetni senkinek sincs joga; aki így cselekszik, Isten szavát veti meg. - AA 164 (1911).
Bátor és boldog voltam, amikor megértettem, hogy Izrael Istene még mindig vezeti népét és folyamatosan velük lesz a vég idejéig. - 2SM 406 (1903).
(Ellen White utolsó üzenete a H. N. A. Generál Konferencia ülésszakán. E bátorító szavakat a Gen. Konf. elnöke, A. G. Daniels 1913. május 27-i ülésen olvasta fel. )
W. C. WHITE MEGÁLLAPÍTÁSA
Mondtam neki (Mrs. Linda Scottnak): anya a maradék egyház és pozitív tanításának tapasztalatát figyelte. Isten nem engedné e felekezetet oly mély hitehagyásra jutni, hogy egy másik egyház jöjjön létre. - W. C. White E. E. Androsshoz, May 23, 1915. White Estate Corresp. File.
LELKI MEGÚJULÁS SZÜKSÉGES
Egy nap délben arról a munkáról írtam, amit meg lehetett volna tenni az utolsó Generál Konferencián (1901), ha a bizalmi helyeken lévők Isten útját és akaratát követték volna. Azok, akik nagy világossággal rendelkeztek, nem jártak a világosságban. Az összejövetel befejeződött, de változás nem történt. Az emberek nem alázták meg magukat az Úr előtt, amint kellett volna; és nem részesültek a Szentlélekben.
Ezeket írtam, amikor elvesztettem tudatomat és igazolásul egy jelenetet láttam Battle Creekben. Összegyűltek az imaház előadótermében. Imádkoztak, énekeltek, és ismét imádkoztak. Nagyon komolyan könyörögtek Istenhez. Az összejövetelen a Szentlélek Isten jelenléte nyilvánult meg...
Senkit sem tartott vissza büszkesége a bensőséges bűnvallomás megtételétől, és ebben elől jártak azok, akiknek befolyásuk volt, de ezelőtt bátortalanok voltak a bűnvallomásra.
Oly öröm volt ott, ami azelőtt sohasem volt tapasztalható az imaházban.
Ekkor visszanyertem tudatomat, s egy ideig fogalmam sem volt, hogy hol voltam.
A tollam még mindig kezemben volt. E szavakat mondták nekem: "Ez lehetett volna. Ezt várta az Úr, hogy cselekedhessen népéért. Az egész menny várta, hogy kegyes lehessen. " Arra gondoltam, hol tarthatnánk a munkában, ha az utolsó Generál Konferencián megtettük volna azt, amire az Úr várt. - 8T 104-106 (Jan 5, 1903).
Mostanában történt. Mély benyomást tett rám az, ami elvonult előttem az esti időszakban. Nagy mozgalmat - a megújulás munkáját - láttam sok helyen előrehaladni. Embereink felsorakoztak válaszolva isten hívására. - TM 515 (1913).
(Ellen White első üzenete az 1913-as Gen. Konf. ülésszaknak. )
ISTEN TÜRELME NÉPE IRÁNT
Az egyház hibázott, nagyot hibázott Megváltójával való találkozásának várakozásában. Mindazonáltal az Úr nem vonja vissza magát népétől. Csendben hordozza őket, nem azért, mintha valami jót találna bennük, hanem, hogy neve ne legyen meggyalázva az igazság és jogosság ellenségei előtt, hogy Sátán ügynökei ne üljenek diadalt Isten népe pusztulásán. Ő sokáig tűrte önfejűségüket, hitetlenségüket és ostobaságukat. Csodálatos türelemmel és könyörülettel fenyítette őket. Ha figyelnek tanítására, megtisztítja őket bűnös hajlamaiktól, megmenti őket örökkévaló mentéssel és kegyelme, hatalma örökkévaló emlékévé teszi őket. - ST. Nov. 13, 1901.
Emlékezzünk, hogy az egyház, bár gyenge és hibás, mégis a földön az egyetlen, amelyre Krisztus a legnagyobb figyelmét fordítja. Állandóan szemmel tartja aggódva és Szentlelke által erősítve. - 2SM 396 (1902).
ISTEN EGYÜTT DOLGOZIK AZOKKAL, AKIK HITTEL TELJESEK IRÁNTA
Az Úr Jézusnak mindig van választott népe, aki neki szolgál. Amikor a zsidó nép elvetette Krisztust, az Élet Fejedelmét, elvetette Isten királyságát
és azt a pogányoknak adta. Isten ezen az elven folytatja munkáját művének minden ágával.
Amikor az egyház hitetlennek bizonyul az Úr munkájához - bármilyen legyen is helyzete, bármilyen magas és szent legyen elhivatása - az Úr nem dolgozik tovább vele. Másokat választ ki a fontos megbízatás viselésére. De ha ők nem igazítják meg életüket a helytelen cselekedetektől, ha nem valósítják meg életük minden területén a tiszta és szent elveket, akkor az Úr keményen megpróbálja, megalázza és - hacsak nem tesznek bűnvallomást - kimozdítja a helyükről és szégyenné teszi őket. - 14MR 102 (1903).
MEGÍTÉLVE A KAPOTT VILÁGOSSÁG ÁLTAL
A H. N. Adventista Egyház a szentély mérlegén lesz megmérve. Az egyház előjoga és előnye által, melyekkel rendelkezik, lesz megítélve. Ha lelki tapasztalata nincs összhangban azokkal az előnyökkel, amelyeket Krisztus végtelen áron néki adományozott, ha a ráruházott áldásokat nem használja a reá bízott munka végzésére, elhangzik az ítélet: "híjával találtattál". Az adományozott világosság az adott alkalmak által lesz megítélve. -
A figyelmeztetés ünnepélyes intése, a szolgálatra való kedvelt, becsben tartott lehetőségnek elpusztulása általi kinyilatkoztatás mondja nekünk: "Emlékezzél meg azért, hogy honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeted cselekedd" (Jel 2:5)...
A figyelmeztetés ünnepélyes intése, a szolgálatra való kedvelt, becsben tartott lehetősének elpusztulása általi kinyilatkoztatás mondja nekünk: "Emlékezzél meg azért, hogy honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeted cselekedd" (Jel 2:5)...
(A Battle Creek-i szanatórium a legnagyobb és legismertebb adventista intézmény a világon, 1902. febr. 1-én porig égett. Ezt követte a Review and Herald Kiadónak szintén tűz általi pusztulása 1902. dec. 30-án. )
Ha az egyház, amelyet most hanyatlása befolyásol, nem tér meg, nem tart bűnbánatot, enni fogja cselekedetének gyümölcsét, amíg megiszonyodik önmagától. Ha ellenáll a gonosznak és a jót választja, ha Istent keresi teljes alázattal és eléri magas hivatását Krisztusban; az örökkévaló igazság magaslatán áll, és hit által igényt tart a néki készített képességekre, meggyógyul. Ha Isten-adta egyszerűségében és tisztaságában jelenik meg, elválasztva a földi zűrzavartól, megmutatva, hogy az igazság valóban szabaddá tette őt, akkor tagjai válóban Isten választottai és képviselői lesznek. - 8T 247-251 (April. 21, 1903).
IZRAEL TÖRTÉNETE FIGYELMEZTETÉS SZÁMUNKRA
Eme utolsó napokban Isten népe ki lesz téve a régi Izraelt ért hasonló veszedelmeknek. Azok, akik nem akarják elfogadni a figyelmeztetéseket, amit Isten ad, ugyanabba a veszedelembe esnek, mint a régi Izrael, és hitetlenség miatt nem mehetnek be a nyugalomba. A régi Izraelt csapások érték meg nem szentelt szívek és engedetlen akarata miatt. Végső elvetésük, mint nemzet, saját hitetlenségük, önbizalmuk, bűnbánat nélküliségük, értelmi vakságuk és keményszívűségük eredménye volt. Történelmük vészjelet emel elénk.
"Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen, gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon; ...Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk" (Zsid 3:12-14). - Letter 30, 1895.
A KÜZDŐ EGYHÁZ NEM TÖKÉLETES
A küzdő egyház nem a győzelmes egyház és a föld nem a menny. Az egyház tévelygő, tökéletlen férfiakból és nőkből tevődik össze, akiket - bár Krisztus iskolájában tanulók - tanítani, fegyelmezni, nevelni kell erre és az elkövetkezendő halhatatlan életre. - ST Jan. 4, 1883.
Néhányan azt gondolják, hogy az egyházba való belépéssel beteljesedik elvárásuk, mert csak olyanokkal találkoznak, akik tiszták és tökéletesek. Buzgók hitükben, és, ha hibákat látnak az egyház tagjaiban, azt mondják: "Elhagytuk a világot abból a célból, hogy ne legyen kapcsolatunk gonosz jellemekkel, de itt is van gonosz. , És azt kérdik, mint a példázatban a szolgák. "honnan van a konkoly?" De nem kell kiábrándulnunk, mert az Úr nem jogosított fel bennünket arra a végkövetkeztetésre, hogy egyháza tökéletes. Minden buzgalmuk sikertelen lesz, ha a harcoló egyházat oly tisztává akarják tenni, mint amilyen a győzelmes egyház. - TM 47 (1893).
A GYŐZELMES EGYHÁZ HŰSÉGES ÉS KRISZTUSHOZ HASONLÓ LESZ
A munkát hamar be kell fejezni. A küzdő egyház tagjai, akik hívőknek bizonyultak, győzelmes egyházzá lesznek. - Ev 707 (1892).
Krisztus élete az Isten szeretetének isteni üzenetével terhel élet volt, és szerette volna e szeretetet gazdag mértékben másoknak juttatni. Arca kifejezéséből szánalom áradt és az ő vezetését kegyelmi alázatosság és szeretet jellemezte. Küzdő egyházának tagjai ugyanezt az emberi tulajdonságot kell kinyilvánítsák, ha a győzelmes egyházhoz akarnak tartozni. - FE 179 (1891).
Nem léphetünk le az Isten által kiépített alapokról. Nem léphetünk be bármely új szervezetbe, mert az az igazság hitehagyását jelentené. - 2SM 390 (1905).
Utasítást kaptam, hogy mondjam a világon lévő h. n. adventistáknak: Isten elhívott minket népeként, hogy sajátos kincse legyünk. Meghagyta: egyháza a földön tökéletes egységben álljon a Lélekben, valamint a Seregek Urának tanácsában az idők végezetéig. - 2SM 397 (1908).
Időnként, amikor a Generál Konferencia nevében férfiak kis csoportját bízták meg a munka általános intézésével, ők balga tervek véghezvitelével törekedtek Isten műve korlátozására, azt mondtam, nem tudom többé figyelembe venni e néhány ember által képviselt Generál Konferencia szavát Isten szavaként. De ez nem jelenti azt, hogy a Generál Konferencia határozatait, - amit szabályosan kinevezett, a világszéles terület minden részéből képviselt férfiak hoztak - ne tartsuk tiszteletben.
Isten elrendelte, amikor a föld minden részéről egyházának képviselői összejönnek Generál Konferencia, tekintélyük legyen. Hogy néhányan a megbízás veszélyében vannak, tévedésük abban van, hogy egy e mernek, vagy a férfiak kis csoportjának adják a tekintély és a befolyás teljes mértékét, amit Isten egyházában a Generál Konferencia döntésére és szavára ruházott, amely összejön Isten művének felvirágoztatása és előrehaladása megtervezésére. - 9T 260, 261 (1909).
Isten tekintélyt és hatalmat adott egyházának, melyet lebecsülni, vagy megvetni senkinek sincs joga; aki így cselekszik, Isten szavát veti meg. - AA 164 (1911).
Bátor és boldog voltam, amikor megértettem, hogy Izrael Istene még mindig vezeti népét és folyamatosan velük lesz a vég idejéig. - 2SM 406 (1903).
(Ellen White utolsó üzenete a H. N. A. Generál Konferencia ülésszakán. E bátorító szavakat a Gen. Konf. elnöke, A. G. Daniels 1913. május 27-i ülésen olvasta fel. )
W. C. WHITE MEGÁLLAPÍTÁSA
Mondtam neki (Mrs. Linda Scottnak): anya a maradék egyház és pozitív tanításának tapasztalatát figyelte. Isten nem engedné e felekezetet oly mély hitehagyásra jutni, hogy egy másik egyház jöjjön létre. - W. C. White E. E. Androsshoz, May 23, 1915. White Estate Corresp. File.
LELKI MEGÚJULÁS SZÜKSÉGES
Egy nap délben arról a munkáról írtam, amit meg lehetett volna tenni az utolsó Generál Konferencián (1901), ha a bizalmi helyeken lévők Isten útját és akaratát követték volna. Azok, akik nagy világossággal rendelkeztek, nem jártak a világosságban. Az összejövetel befejeződött, de változás nem történt. Az emberek nem alázták meg magukat az Úr előtt, amint kellett volna; és nem részesültek a Szentlélekben.
Ezeket írtam, amikor elvesztettem tudatomat és igazolásul egy jelenetet láttam Battle Creekben. Összegyűltek az imaház előadótermében. Imádkoztak, énekeltek, és ismét imádkoztak. Nagyon komolyan könyörögtek Istenhez. Az összejövetelen a Szentlélek Isten jelenléte nyilvánult meg...
Senkit sem tartott vissza büszkesége a bensőséges bűnvallomás megtételétől, és ebben elől jártak azok, akiknek befolyásuk volt, de ezelőtt bátortalanok voltak a bűnvallomásra.
Oly öröm volt ott, ami azelőtt sohasem volt tapasztalható az imaházban.
Ekkor visszanyertem tudatomat, s egy ideig fogalmam sem volt, hogy hol voltam.
A tollam még mindig kezemben volt. E szavakat mondták nekem: "Ez lehetett volna. Ezt várta az Úr, hogy cselekedhessen népéért. Az egész menny várta, hogy kegyes lehessen. " Arra gondoltam, hol tarthatnánk a munkában, ha az utolsó Generál Konferencián megtettük volna azt, amire az Úr várt. - 8T 104-106 (Jan 5, 1903).
Mostanában történt. Mély benyomást tett rám az, ami elvonult előttem az esti időszakban. Nagy mozgalmat - a megújulás munkáját - láttam sok helyen előrehaladni. Embereink felsorakoztak válaszolva isten hívására. - TM 515 (1913).
(Ellen White első üzenete az 1913-as Gen. Konf. ülésszaknak. )
ISTEN TÜRELME NÉPE IRÁNT
Az egyház hibázott, nagyot hibázott Megváltójával való találkozásának várakozásában. Mindazonáltal az Úr nem vonja vissza magát népétől. Csendben hordozza őket, nem azért, mintha valami jót találna bennük, hanem, hogy neve ne legyen meggyalázva az igazság és jogosság ellenségei előtt, hogy Sátán ügynökei ne üljenek diadalt Isten népe pusztulásán. Ő sokáig tűrte önfejűségüket, hitetlenségüket és ostobaságukat. Csodálatos türelemmel és könyörülettel fenyítette őket. Ha figyelnek tanítására, megtisztítja őket bűnös hajlamaiktól, megmenti őket örökkévaló mentéssel és kegyelme, hatalma örökkévaló emlékévé teszi őket. - ST. Nov. 13, 1901.
Emlékezzünk, hogy az egyház, bár gyenge és hibás, mégis a földön az egyetlen, amelyre Krisztus a legnagyobb figyelmét fordítja. Állandóan szemmel tartja aggódva és Szentlelke által erősítve. - 2SM 396 (1902).
ISTEN EGYÜTT DOLGOZIK AZOKKAL, AKIK HITTEL TELJESEK IRÁNTA
Az Úr Jézusnak mindig van választott népe, aki neki szolgál. Amikor a zsidó nép elvetette Krisztust, az Élet Fejedelmét, elvetette Isten királyságát
és azt a pogányoknak adta. Isten ezen az elven folytatja munkáját művének minden ágával.
Amikor az egyház hitetlennek bizonyul az Úr munkájához - bármilyen legyen is helyzete, bármilyen magas és szent legyen elhivatása - az Úr nem dolgozik tovább vele. Másokat választ ki a fontos megbízatás viselésére. De ha ők nem igazítják meg életüket a helytelen cselekedetektől, ha nem valósítják meg életük minden területén a tiszta és szent elveket, akkor az Úr keményen megpróbálja, megalázza és - hacsak nem tesznek bűnvallomást - kimozdítja a helyükről és szégyenné teszi őket. - 14MR 102 (1903).
MEGÍTÉLVE A KAPOTT VILÁGOSSÁG ÁLTAL
A H. N. Adventista Egyház a szentély mérlegén lesz megmérve. Az egyház előjoga és előnye által, melyekkel rendelkezik, lesz megítélve. Ha lelki tapasztalata nincs összhangban azokkal az előnyökkel, amelyeket Krisztus végtelen áron néki adományozott, ha a ráruházott áldásokat nem használja a reá bízott munka végzésére, elhangzik az ítélet: "híjával találtattál". Az adományozott világosság az adott alkalmak által lesz megítélve. -
A figyelmeztetés ünnepélyes intése, a szolgálatra való kedvelt, becsben tartott lehetőségnek elpusztulása általi kinyilatkoztatás mondja nekünk: "Emlékezzél meg azért, hogy honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeted cselekedd" (Jel 2:5)...
A figyelmeztetés ünnepélyes intése, a szolgálatra való kedvelt, becsben tartott lehetősének elpusztulása általi kinyilatkoztatás mondja nekünk: "Emlékezzél meg azért, hogy honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeted cselekedd" (Jel 2:5)...
(A Battle Creek-i szanatórium a legnagyobb és legismertebb adventista intézmény a világon, 1902. febr. 1-én porig égett. Ezt követte a Review and Herald Kiadónak szintén tűz általi pusztulása 1902. dec. 30-án. )
Ha az egyház, amelyet most hanyatlása befolyásol, nem tér meg, nem tart bűnbánatot, enni fogja cselekedetének gyümölcsét, amíg megiszonyodik önmagától. Ha ellenáll a gonosznak és a jót választja, ha Istent keresi teljes alázattal és eléri magas hivatását Krisztusban; az örökkévaló igazság magaslatán áll, és hit által igényt tart a néki készített képességekre, meggyógyul. Ha Isten-adta egyszerűségében és tisztaságában jelenik meg, elválasztva a földi zűrzavartól, megmutatva, hogy az igazság valóban szabaddá tette őt, akkor tagjai válóban Isten választottai és képviselői lesznek. - 8T 247-251 (April. 21, 1903).
IZRAEL TÖRTÉNETE FIGYELMEZTETÉS SZÁMUNKRA
Eme utolsó napokban Isten népe ki lesz téve a régi Izraelt ért hasonló veszedelmeknek. Azok, akik nem akarják elfogadni a figyelmeztetéseket, amit Isten ad, ugyanabba a veszedelembe esnek, mint a régi Izrael, és hitetlenség miatt nem mehetnek be a nyugalomba. A régi Izraelt csapások érték meg nem szentelt szívek és engedetlen akarata miatt. Végső elvetésük, mint nemzet, saját hitetlenségük, önbizalmuk, bűnbánat nélküliségük, értelmi vakságuk és keményszívűségük eredménye volt. Történelmük vészjelet emel elénk.
"Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen, gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon; ...Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk" (Zsid 3:12-14). - Letter 30, 1895.
A KÜZDŐ EGYHÁZ NEM TÖKÉLETES
A küzdő egyház nem a győzelmes egyház és a föld nem a menny. Az egyház tévelygő, tökéletlen férfiakból és nőkből tevődik össze, akiket - bár Krisztus iskolájában tanulók - tanítani, fegyelmezni, nevelni kell erre és az elkövetkezendő halhatatlan életre. - ST Jan. 4, 1883.
Néhányan azt gondolják, hogy az egyházba való belépéssel beteljesedik elvárásuk, mert csak olyanokkal találkoznak, akik tiszták és tökéletesek. Buzgók hitükben, és, ha hibákat látnak az egyház tagjaiban, azt mondják: "Elhagytuk a világot abból a célból, hogy ne legyen kapcsolatunk gonosz jellemekkel, de itt is van gonosz. , És azt kérdik, mint a példázatban a szolgák. "honnan van a konkoly?" De nem kell kiábrándulnunk, mert az Úr nem jogosított fel bennünket arra a végkövetkeztetésre, hogy egyháza tökéletes. Minden buzgalmuk sikertelen lesz, ha a harcoló egyházat oly tisztává akarják tenni, mint amilyen a győzelmes egyház. - TM 47 (1893).
A GYŐZELMES EGYHÁZ HŰSÉGES ÉS KRISZTUSHOZ HASONLÓ LESZ
A munkát hamar be kell fejezni. A küzdő egyház tagjai, akik hívőknek bizonyultak, győzelmes egyházzá lesznek. - Ev 707 (1892).
Krisztus élete az Isten szeretetének isteni üzenetével terhel élet volt, és szerette volna e szeretetet gazdag mértékben másoknak juttatni. Arca kifejezéséből szánalom áradt és az ő vezetését kegyelmi alázatosság és szeretet jellemezte. Küzdő egyházának tagjai ugyanezt az emberi tulajdonságot kell kinyilvánítsák, ha a győzelmes egyházhoz akarnak tartozni. - FE 179 (1891).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése