Az örökké valóság is az emberi értelem elé tárta,de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől a végéig,amelyeket megalkotott.Préd 3,11

 

Jöjj amíg süt a nap 2.

 

 

Fiatalember ,akinek búcsúlevelét tegnap olvastuk,szembe nézett a halállal.Ennek az volt a következménye,hogy az életét egész más szemmel értékelte.A természet szépségei,sőt még a napsütés sem örvendeztették már meg.Újságok és kártya,minden,amivel azelőtt foglalkozott,most semmit mondó,jelentéktelen dolgok lettek számára.

Érezte,olyasmire van szüksége,amit a föld nem adhat meg neki,az örökké valóság közelsége félelmetes bizonyossággá vált számára.Ezért kérdezte:"vajon Isten megbocsátja-e  a bűneimet?"

De nem volt ott senki,aki megmondhatta volna neki,hogy miként kaphat az ember bűnbocsánatot!

Bizonyos,hogy az a kérdés egy napon minden emberhez elérkezik,ha nem is az ismeretlen hegyvidék magányában.lehet,hogy a civilizációval  járó hétköznapi stressz közepette fog elérni minket,minden elképzelhető kényelemmel körülvéve.De ez a kényelem akkor már ugyan olyan semmit mondóvá lesz,mint amilyen feleslegessé az előbbi fiatalember utolsó óráiban,az újság és a kártya lett.

Tragikus volna,kedves olvasónk,ha te is csak akkor tennéd föl a kérdést önmagadnak: vajon Isten megbocsátja-e bűneimet?Sokkal bölcsebb volna,ha ezt a kérdést már most föltennéd.A biblia,Isten igéje,megadja erre a kérdésre az érvényes választ,pl.Ézsiás 53-ban:"A mi vétkeink miatt kapott sebeket,bűneink miatt törték össze,Ő bűnhődött,hogy nekünk békességünk legyen,az ő sebei árán gyógyultunk meg."

Gyógyulást és bocsánatot,csak Jézus Krisztus által kaphatunk.