2018. január 18., csütörtök

A bűn eredete

Ezékiel 28. fejezete leírja, hogyan jött be a világmindenségbe a bűn.
Először a Sátánná lett Luciferről olvashatunk egy leírást, akit itt Tírusz
királya jelképez:
„Embernek fia! Kezdj siratóéneket Tírusz királyáról, és mondd
neki: Így szól az én Uram, az ÚR: „Te voltál az arányosság
pecsétyűrűje, tele bölcsességgel, tökéletes szépségben.
Édenben, Isten kertjében voltál, mindenféle drágakővel
borítva: rubinnal, topázzal és jáspissal, krizolittal, ónixszal és
berillel, zafírral, karbunkulussal és smaragddal. Foglalataid és
véseteid aranyból készültek azon a napon, amelyen
megteremtettél.” (Ezékiel 28:12-13)
Lucifer volt a tökéletes szépség és bölcsesség pecsétgyűrűje, teljessége. Nem volt ismerethiánya, sem testi tökéletlensége. Az Írás szerint drágakövekkel volt borítva. Ő volt a legtökéletesebb lény, akit Isten valaha is megteremtett. Teljes volt bölcsességgel, ismerettel, értelemmel és szépséggel. Bűntelen környezetben élt – nem hátrányos helyzetből származott. Minden létező kiváltság rendelkezésére állt. Ráadásul minden útjában tökéletes volt:
„Feddhetetlen voltál útjaidon attól a naptól fogva, amelyen
teremtettél, míg gonoszság nem lett található benned.”
(Ezékiel 28:15)
  Bármit csinált, mindig minden tökéletes volt! Ám egyszer, egy napon gonoszság találtatott benne! Útjai egészen addig változatlanok voltak, amíg első ízben meg nem jelent benne a gonoszság. A baj a belsejében kezdődött, nem külső, gonosz tettekkel. Az igazi probléma belülről indult.
Lucifer tökéletesnek lett teremtve. Nehezen érthető, miként foganhatott meg benne a bűn, és teljesen bizonyos, hogy nincs rá mentség.
Annyit tudunk, hogy ebben a tökéletes, minden kiváltsággal rendelkező lényben, aki minden tanítást megértett, és pontosan ismerte Isten útjait, elindult egy változás. Ami történt – bármi legyen is az – először Lucifer szívében kezdett kibontakozni; és amikor a mag kifejlődött és megérlelődött, arra a következtetésre vezette őt, hogy képes Isten nélkül is létezni:
„Miként hullottál le az égből, fényes csillag [Lucifer], hajnal
fia? Lehullottál a földre, aki népeken tapostál! Holott ezt
mondtad szívedben: Az égbe megyek föl, Isten csillagai fölé
helyezem trónomat, és az összeyülekezés heyén telepszem
meg, messze északon. A magas felhők fölé megyek föl, és
hasonló leszek a Magasságoshoz.” (Ézsaiás 14:12-14)
A probléma: az Istentől való függetlenség
Ebből az igeszakaszból az tűnik ki, hogy Lucifer arra a meggyőző-
désre jutott, miszerint ő elég jó ahhoz, hogy Istentől függetlenül létezzen, cselekedjen és éljen. Ő – sok emberhez hasonlóan – alapvetően jónak érezte önmagát! Korábban Istentől való teljes függőségben élt,de nem tudatosult benne életének és jóságának valódi forrása. Nem ismerte el Isten ajándékának mindazt a jóságot, ami benne volt, azokat a kiváltságokat, amelyeknek napról napra örvendhetett. Elkezdett saját lényében és saját képességeiben gyönyörködni, mígnem egészen csak önmagára tekintett. Végül arra jutott, hogy egyedül, Isten nélkül is boldogul.
Lucifernek valószínűleg fogalma sem volt a bűn valódi működéséről és természetéről, hiszen a tiszta világosság világában hogyan is érthette volna meg a sötétség mibenlétét? Ezt a fogalmat még csak elképzelni sem lehetett abban a környezetben. Amikor Lucifer elindult ezen az úton, nem azon morfondírozott, hogyan fog majd másokat legyilkolni, elpusztítani és megtéveszteni! Ez volt a gondolata: „Én egy jó,intelligens lény vagyok, aki képes az önálló gondolkodásra és döntéshozatalra. Nem szükséges, hogy mindent úgy tegyek, ahogy azt Isten szeretné.” Egyszerűen úgy döntött, Istentől független életet akar élni,hiszen ő egy intelligens lény, aki képes irányítani saját életét.
Csakhogy Isten nem marad az olyan szívben, ahol nem szívesen látják!
Amint Lucifer úgy döntött, hogy a maga ura akar lenni, és mostantól ő lesz a saját főnöke, állapota megváltozott. Az, aki addig tökéletesen jó és jóságos volt, teljességgel gonosszá vált. Nemcsak részben gonosszá, hanem azonnal, teljesen gonosszá –
Isten elhagyta őt! Külsőleg mutatkozhatott ugyan jámbornak továbbra is, de a szíve megváltozott. Elvetett egy magot, és ebben a magban csíraként benne volt mindaz, amivé azóta lett. Mindaz a gonoszság, ami azóta megnyilvánult a világmindenségben, Lucifer szívében volt attól a pillanattól kezdve, hogy elszakította magát Istentől. Istenen kívül nincsen jó. Ahol Istent távozásra szólítják fel, ott csak sötétség marad.
 https://www.youtube.com/watch?v=qLEhNpw6gbM

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Utolsó napi szombattartók.Avagy akiken Isten pecsétje található.

  Az ószövetségi próféciák világossá teszik, hogy az emberi történelem utolsó napjaiban azok, akik hűek Istenhez, a hetedik nap megfigyelői ...