És elméne éjjel Dávid, és Abisai a nép közé. És ímé, Saul
lefeküvén, alszik vala a kerített táborban, és dárdája a földbe volt
szúrva fejénél; Abner pedig és a nép körülötte feküvének.(1 Sámuel 26,7)
Saul
,Izrael királya trónörökösét,Dávidot üldözte,mivel attól tartott,hogy
Dávid az ő életére törhet. Dávidtól azonban semmi sem állt távolabb
,mivel ő nem maga akarta uralkodóvá tenni magát,hanem isten kezéből
akarta elfogadni a királyságot.Igeversünk arról a jelenetről beszél,amikor Dávid isten akaratából Sault és katonáit álmukban meglepte.Dávidnak és híveinek sem lett volna nagy dolog az ellenséget álmában legyőzni.De ő hozzájuk sem nyúlt ,és ezzel bizonyította,hogy nincs gonosz szándéka vele szemben.
Ha Dávid nem lett volna olyan nemes,az Saulnak és embereinek a biztos halált jelentette volna.Hiszen alvó emberek nincsenek abban a helyzetben ,hogy fölismerjék, a leselkedő veszélyt ,főleg nem ,hogy azt elhárítsák.Föl kell ébreszteni őket ,hogy észrevegyék azt és biztonságba helyezzék magukat.Isten szemszögéből nézve minden ember hasonló helyzetben van .Isten ítéletet hirdetett a világ fölött,de a legtöbb ember mintegy halálos álomban van ,és nem veszi észre a veszélyt.Sokan még azt sem tudják,hogy isten előtt bűnösök ,vagy ha tudják ,nem nyugtalanítja őket ,hacsak nem sikerült őket felrázni a közömbösségből.
Annak a számára ugyanis, aki szellemileg felébredt ,van mentőeszköz,mert Isten nem akarja a bűnös halálát.Ez az Úr Jézus helyettes áldozata a golgotai kereszten ,amely szabadulást szerzett az eljövendő ítélettől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése