Mert nincs különbség :mindenki vétkezett,és híjával van az Isten dicsőségének.Róma 3,22-23.

Isten azonban abban mutatta meg rajtunk szeretetét,hogy Krisztus már akkor meghalt  értünk,amikor még bűnösök voltunk.Róma 5,8

Egy hivatalos ebéden az egyik vendég meglehetősen szerénytelen módon mutatkozott be az asztal szomszédjának,egy hívő kereszténynek.Beszélt édesapjáról.aki kerületi vezető volt,megemlítette édesanyja  előkelő származását,és beszélt két fivéréről.egy bankárról és egy sebész orvosról.

"Én nem nagyon dicsekedhetem az őseimmel"-felelte a hívő komoly hangon."Apám és anyám kertészek voltak egy jóságos úrnál.Egy napon azonban anyám hagyta ,hogy lopásra csábítsák,és apám is bűnrészessé vált lopásban.Kidobták őket,és nyomorultul szenvedniük kellett hibás lépésük következménye miatt.Ez még nem minden:volt két bátyám,akik közül az egyik haragjában agyonütötte a másikat.....De mondja kérem ,nem vagyunk mi végső soron rokonok?

Ádám és Éva,Káin és Ábel(akikről Mózes első könyve ír,azok az ősök,akiket senki nem tagadhat le.Természetünket részben származásunk határozza meg.Mindegyikünk örökölt ismertető jegyként viseli magában a bűnt.Istennek ugyanaz a megállapítása  vonatkozik mindenkire,és a halál után ítélet következik(Zsidók 9,27)De létezik egy orvosság,egyetlenegy:Jézus a megfeszített megfizette az adósságot,amely minket Istennel szemben terhel.Ő magára vette az ítéletet,amelynek bennünket kellett volna sújtania.Ezáltal most mindenki aki hisz benne ,megszabadul az adósságtól és az ítélettől!