Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim!(Ézsai 6,5)

Így kiált fel Ézsaiás próféta,hogy Isten előtt áll,akinek jelenlétében még a Szeráfok is eltakarják arcukat,miközben azt kiáltja egyik a másiknak:"Szent ,szent szent a Seregek Ura!"

De ki az ,aki még nem vétkezett szóval,ki az,aki még soha nem mondott ki egyetlen hazugságot sem? És Lukács elbeszéli nekünk Péterről,hogy amikor csodálatos halfogás által világos lett számára,ki az Ő mestere valójában?"Simon Péter ezt látva leborult az Úr Jézus lába elé,és így szólt:>>Menj el tőlem mert bűnös ember vagyok .Uram !>>(Lukács 5,8) Ha ezeket a férfiakat ilyen vallomásra késztette ez a felismerés,akkor mit gondolunk,ennek fényében nekünk milyennek kellene fölismernünk és látnunk magunkat!

Isten előtt nem elég egy általános felszínes bűnvallomás,hogy "hiszen mi bűnösek vagyok". Az sem ment fel senkit,hogy sokan megérdemlik az örök kárhozatot.Ma kell odáig eljutnunk ,amíg tart a kegyelem idő,hogy mélyen meghajló szívünkből törjön elő ez a személyes bűnvallás:,"Isten légy irgalmas nekem bűnösnek!"(Lukács 18,13) 

Egy ilyen kiáltásra soha nem marad el Isten kegyelmes válasza .

Kérsz kegyelmet ingyen?

Mert megjelent az Isten idvezítő kegyelme minden embernek,

(Titus 2,11)

 

 

Kegyelem ,megkegyelmezés,kegyelemkenyér.az a gondolat ,hogy más kegyelmére szorulunk,általában nem ébreszt bennünk kellemes érzéseket.Ha a saját sorsunkról van szó,azt legszívesebben a saját kezünkben tartjuk.Ha mások segítségére van szükségünk,akkor megtérítjük az igénybe vett szolgálatot.Kegyelemre szorulni.ez ellenkezik az önbecsüléssel.

De amikor Istenről van szó .mit gondolsz,-akkor is igényt tarthatunk valamiféle megbecsülésre,vagy neki is felkínálhatunk valamilyen térítést ? Egészen biztos, hogy nem .Vele szemben mi ,emberek mindig adósok maradunk.Napról napra,láthatjuk jótéteményeit.Ő a nagy Adományozó."hiszen Ő ad mindenkinek életet,leheletet és mindent " (Apcsel 17,25)". Ki tudná közülünk megadni neki azt a megbecsülést ,amely Őt ezért illeti? És akkor még itt a másik kérdés :cselekedjük-e az Ő akaratát ,kérdezzük-e Őt egyáltalán? Vagy napról napra Isten nélkül élünk,sőt néha tudatosan is megszegjük parancsolatait?

Ezt az adósságot nem lehet kiegyenlíteni a mi teljesítményeinkkel,áldozatokkal vagy jó cselekedetekkel.Ezt  csak kegyelemből lehet elengedni,föltéve ,hogy az ember elismer adósságát ,és isten kegyelméhez menekül.Ez a kegyelem megjelent nekünk,amint a mai Igénk mondja.De mikor? Amikor Jézus Krisztus ,isten Fia emberré lett és a földre jött,hogy itt elszenvedje Isten ítéletét értünk ,bűnösökért-"üdvözítő kegyelmet hozva minden embernek",ezért had kérjünk :ragadd meg Istennek Jézus Krisztusban felkínált kegyelmét!Jöjj még ma Őhozzá, a megváltóhoz !

Gondolatok János 12 fejezetéhez.

Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.

Aki nékem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.(János 12,25-26 )

 

 

 

 

"Aki szereti az életét ,elveszti "-mondja az Úr.Amíg ezt az életet szeretjük,és ennek kívánságai szerint élünk,nem lehet élő kapcsolatunk Istennel.Aki megmarad ebben az állapotban,az elveszti az életét ,azaz ő maga fog elveszni. Az embernek meg kell tanulnia,hogy az evilági élet ,ha nem az Atya kezében az Ő szolgálatában áll,-örömeivel és kívánságaival együtt akadály ,amit gyűlölni kell.Állapotának ez a felismerése hozza kapcsolatba az Üdvözítővel,aki örök életet ad neki.Az így  megmentett embert akkor már az a vágy hatja át,hogy egész életével Urának szolgáljon és Őt kövesse.

Az az út azonban ,amelyen az Üdvözítő járt ,az önmegtagadás és a szenvedés útja volt.Minket arra hívott el,hogy kövessük Őt ezen az úton.Hűségünk és oda adásunk mértéke szerint részesülünk a megvetésben és a szenvedésben is.Az Úr Jézus azonban ezért azt ígéri nekünk:"Ahol én vagyok ,ott lesz az én szolgám is",és "ha valaki nekem szolgál ,megbecsüli azt az Atya".

(folytatjuk...)

Az egész családért imádkozni.

Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.

És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

(Filippi 4,6-7 )

 

 

 

Egy édesanya , aki keresztény nevelésben részesült ,megtartotta azt a szokását ,hogy kisfiával minden este elmondott egy imádságot :"Úr Jézus áldd meg papát ,áldd meg mamát ,és add,hogy kedves gyermek legyek!"

Egy este imádság után  ránézett a kicsi az édesanyjára: "és te,imádkozol te is? ""Igen néha "és papa? ""nem tudom"de alig hiszem""Ó mondta a gyermek -,egy ilyen kis fiúnak ,mint én ,nem imádkozhat az egész családért.Nektek is segítenetek kell!"

Az egyszerű gyermeki szavak megérintették az anya szívét.Attól kezdve ő is újra imádkozott és később lejutottak oda hogy a férje vette át ezt a faladatot.

Azt mondják,hogy az ima a lélek lélegzetvétele.Állandókapcsolat a mennyel,ahol a keresztény igazi életforrása van.A tartalma éppen olyan sokrétű,mint a mi szükségleteink.Formája lehet magasztalás,hálaadás ,néha segélykiáltás,vagy kitartó könyörgés.Imádkozzunk,amikor egyedül vagyunk,imádkozzunk családunk körében,vagy hittestvéreinkkel együtt!

Isten értékeli imádságainkat ,amivel azok a belé vetett bizalmunk bizonyítékai .Ő hallja őket,és az Ő bölcsessége szerint és a maga idejében teljesíti a kéréseinket.

Igazság helyett kegyelem

Közben pedig eljött a törvény, hogy megnövekedjék a bűn. De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem;hogy amiképpen uralkodott a bűn a halálban, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazság által az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által. 

(Róma 5,20-21 )

 Bizonyára mindenki tudja ,hogy mi a kegyelem .Ki ne hallotta volna már :"Igazságos ítélet helyett kegyelmet kapott". Ha valakire rábizonyítják a bűnt,és mégsem büntetik meg ,ez jelenti azt ,hogy kegyelmet kapott.Ilyenkor nem tesznek eleget az igazságnak,hanem kegyelmet gyakorolnak.

Istennél van a kegyelem a bűnös számára.Isten előtt minden ember bűnös,de kegyelmet kaphat ,ha megtér Ő hozzá ,bűneit megvallja és Krisztus megváltó művét a maga számára hitben elfogadja.Isten azonban nem az igazság helyett gyakorol kegyelmet.Ez ellentmondana az Ő szentségének.Amikor Isten kegyelmet gyakorol ,az sosem az igazság rovására történik.Az a csodálatos a megváltás művében,amelyet Krisztus a kereszten elvégzett,hogy ott Ő megbűnhődött értünk;teljesen kielégítette Isten szent és csorbíthatatlan igényeit.Ezért istennél a kegyelem nem az igazság helyett adatik,hanem "igazságosságának teljes megmutatásával",vagyis ez "kegyelem igazsággal". Isten kegyelme szilárd,rendíthetetlen alapon áll:már minden hívő bűne elnyerte büntetését ,bűneik ítéletét Krisztus viselte el helyettük.Így Isten nemcsak kegyelmet adhat a bűnös embernek ,hanem "megigazítja" ,azaz igaznak nyilváníthatja a hívőket.Isten igazságossága ezt egyenesen megköveteli ,mert Krisztus mindent elvégzett ,ami ehhez szükséges

Bánjátok meg

Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.(Apcsel:3,19 )

Voltaképpen mit jelent a megtérés és az újonnan születés?Bár az ember vétkezett Isten ellen,Isten még mindig törődik vele.Ezt a Biblia ,az Ő Igéje,és a Szentlélek által teszi.Ő Isten Igéjén keresztül hat a szívünkre,és meggyőz bennünket erről.hogy elveszett bűnösök vagyunk .Abban a pillanatban ,amikor egy ember ennek tudtaára ébred,és ezt Istennek meg is vallja,ez az ember megtért.

Így történt ez a tékozló fiú példázatában ,a Lukács 15-ben .Amikor fölismerte állapotát ,így szólt "Útra kelek ,elmegyek atyámhoz ,és azt mondom neki: Atyám vétkeztem az ég ellen és Teellened"(18,vers)El is ment ,A jó szándék önmagában nem volt elég ;meg is kellett tennie.Nem elég az sem ,ha egy ember azt mondja ?"Bűnös vagyok". Istenhez kell mennie,és meg kell ezt vallania előtte.

Abban a pillanatban ,amikor ezt megteszi,a Szentlélek  új életet támaszt benne.Újonnan születik.Örök élete van.Most már Isten gyermeke.Eddig csak Isten teremtménye volt .De megtérése által  egészen új viszonyba  került Istennel. Most már a mennyei Atya gyermeke és a mennyei család tagja.

Akkor hát ezentúl sohasem fog bűnt elkövetni? De.Minden hívőnek be kell vallania ,hogy sajnos ,az ő életében is ismételten előfordulnak bűnök.Ez azonban most már apa és gyermek közötti ügy .s nem ember és isten közötti.Isten ezekért a bűnökért már ki van engesztelve.Bármilyen komoly komoly dolog is minden bűn,a gyermeke apjához fűződő kapcsolatát nem kérdőjelezi meg.De ekkor is csak őszinte bűnvallomás által juthatunk vissza az Atyával való közösség örömébe.

Erős alapokon nyugszol?

Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?(zsoltár 27.1)

Egy férfi sok évvel ezelőtt vándorolt ki szüleivel együtt Skóciából Kanadába.Még jól emlékezett at útra,a viharos átkelésre ,a hideg barátságtalan időben.A hajójukat játékszerként dobálták a hullámok ide oda.

Néhány nagy jéghegy úszott el mellettük ,amelyeket nem zavart a viharos tenger,úgy siklottak a hullámokon át ,mint felséges fehér várak.A hullámok éppen olyan nagy erővel csapódtak neki az óriási tömbök magas falainak,mint a hajótestnek.A szél éppen olyan vadul üvöltött havas csúcsaik körül,mint a hajó árbocai körül.A jéghegyek azonban nem táncoltak fel.alá ,mint a parafadugók ,hanem nyugodtan úszkáltak a viharos tengerenmés dacoltak az elmekkel.

Mi a titka ennek az ellenálló képességnek? A jéghegyek mélyen belemerülnek az óceánba.magasságuknak csupán csak egyheted része emelkedik ki a víz fölé.Így a vihar nem sokat árthat nekik,mivel csak kis támadási felületet nyújtanak a szélnek.Ilyen a hitélet is.Ha teljes bizalommal mélyen belemerülünk Isten Krisztusban megjelent nagyságába és szeretetébe ,akkor mi sem fogunk ingadozni az élet vihariban.Ellenben,ha hagyjuk ,hogy valami megzavarja közösségünket Istennek,abban a pillanatban megingunk,és már viszonylag kis események is kihozhatnak minket a sodrunkból.Így életünk a körülmények játékszerévé válik.Önmagunkban nem elég az erőnk ahhoz,hogy szembeszálljunk a nehézségekkel.De Istenben szilárd támaszt találunk.Ő biztonságban keresztül visz minden próbán