Mondod azért nékem: Miért fedd hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda áll ellene?

Sőt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel?(Róma 9,19-20)

 

 

 

 

Sokan készségesen elismerik,hogy vétkeztek Isten ellen ,és így örök sorsuk attól függ,hogy Isten megkegyelmez-e nekik,vagy sem.Az ilyen emberek talán közbevetik:Ha Isten szuverén ,azaz úgy tesz velem ,ahogy neki tetszik,akkor érthetetlen,hogy miért hibáztat engem mégis, Hiszen egyáltalán nem lehet akaratának ellenszegülni!Ez nagyon magától értetődőnek hangzik,de vajon nem csak elegáns kísérlet-e arra,hogy az isten előtti felelősség alól kivonjuk magunkat,és bűneinkre felmentést adjunk magunknak?A szemrehányás Istennel szemben,amely ebben az érvelésben rejlik,már maga is bűn,mivel a teremtménynek nincs joga arra ,hogy Isten cselekvésmódja  fölött ítéletet mondjon,"ugyan ki vagy te ,ember,hogy perbe szállsz az Istennel"?Csak Isten élhet azzal a joggal,hogy saját akarata szerint cselekedjék.Nekünk,embereknek alá kell  vetnünk magunkat az Ő akaratának.Érdekes ,hogy ,akik a legtöbbet beszélnek a saját jogaikról,azok a legkevesebbet arról beszélnek,hogy Istennek is vannak jogai.És Istennek ezeket a jogait mindannyian lebecsüljük,nem vesszük figyelembe.

Így az is bizonyos,hogy kivétel nélkül valamennyien azt érdemeljük,hogy Isten örök kárhozatra ítéljen minket.ha Ő arra akarná felhasználni szuverinitását,hogy minden embert kárhozatra ítéljen ,ki tilthatná meg neki?Joga van hozzá.De hála és magasztalás neki,Ő nem akar élni ezzel,sőt az Ő fiát ,Jézus Krisztust küldte "hogy aki hiszen Őbenne el ne vesszen ,hanem örök élete legyen2(János 3.16)